A családállítás nem házasságszervíz

A válás mindig fájdalmas élmény, teret és időt kell hagyni az átéléséhez. Ha ezt a fájdalmat nem érezzük át a teljes mélységében, akkor az megreked bennünk, és megakadályozza, hogy felvállaljuk későbbi kapcsolatainkat. A válásnál nem kevesebb, mint a közös élet álma hal meg, ezért a fájdalomnak és a gyásznak teret kell engedni.

Sok házasság a tudattalan rejtett dinamikáknak, sorskötéseknek köszönhetően megy szét, nem pedig azért, mert a két fél bármelyike is hibás lenne. Ilyen dinamika például, ha több generáción át történnek korai szakítások, elhagyások, akkor ez tovább folytatódik. Lehet ez egy tudattalan fogadalom következtében is, mely szerint "nem lehet jobb a házasságom, mint az anyámé/apámé". Van úgy, hogy valaki egy korábban kizárt vagy el nem gyászolt családtag sorsát ismétli. Ezek a tudattalan okok azonban a háttérben maradnak.

Legtöbb esetben a bűnbakkeresés vagy a kölcsönös szemrehányás a kapcsolat felbomlásával elfedi a gyászt és a fájdalmat. Ilyenkor segít, ha egy pillantást vetünk a kapcsolat kezdetére és az együtt eltöltött jó időkre, majd kimondjuk, hogy ezeknek sajnos vége.

Fontos azonban, hogy mindketten lássák, hogy fájdalmat okoztak a másiknak, és hogy mindketten elvállalják ezért a felelősség rájuk eső részét. De akármi történt is, ez a kapcsolat mindenképp része marad az életüknek, amit ekként kell elfogadniuk és igent mondani rá.

Aki átment egy váláson, az tudja, hogy a kötődés nem szűnik meg a válással, akár mi kezdeményeztük, akár nem, hanem még ha más formában is, de továbbra is fennmarad. Csak akkor lesz szabad és tud új partnerkapcsolat felé fordulni az elvált fél, ha ezt elismeri, és például olyat mond, hogy "Te vagy az első feleségem, és hiába váltunk el, akkor is az első feleségem maradsz, és helyed van a szívemben".

A második feleségnek viszont fontos, hogy elismerje ezt a tényállást, vagyis, hogy ő a második feleség és hogy az első feleség számlájára kapta meg a férjét. Ez akkor is igaz, ha a válás nem hivatalos úton történik, hanem a halál választja el a feleket egymástól. A párkapcsolatok nagyon gyakran azért mennek tönkre, mert figyelmen kívül hagyják az előző társat és félresöprik őt.

Ha a válás nincs feldolgozva, az utódokban megjelenhetnek párkapcsolati problémák, kötődési nehézségek vagy akár tudattalan hűségek (pl. "nem engedem meg magamnak a boldogságot").

A családállítás célja, hogy megszakítsa ezeket az öröklött mintákat, és segítse az utódokat abban, hogy saját életüket élhessék. A családállítás nem a válást akarja "meg nem történtté tenni", hanem segít elgyászolni, amit el kell, elismerni az értékeket, amik abból a kapcsolatból születtek (pl. gyermek), és helyreállítani a lelki rendet, hogy mindenki – szülő, gyerek, új társ – a saját helyére kerülhessen.