Az ájulás, mint a szervezet kikapcsolása

A családi minták hatással lehetnek arra, hogyan reagál a test extrém érzelmi helyzetben. Az ájulás, ha a fizikai tényezőket nem számítjuk, gyakran pszichés túlterhelés, belső konfliktus, kimondhatatlan félelem vagy régi gyermekkori élmény újra aktiválódása során következhet be.

A tiltás, a konfliktuskerülés, a megfelelés családi mintája, az engedetlenségért járó büntetés vagy szégyen, mind kiválthat ájulást egy felnőttben, amikor egy helyzet túl nagy belső konfliktust okoz. Más szóval, "kikapcsolok, mert nem bírom tovább a belső feszültséget."

Az elfojtott érzelmi energia testi csatornákon keresztül jelenhet meg, vagyis az ájulás ilyenkor a test "vészkijárata". "Ha nem mondhatom ki, amit érzek, inkább kilépek a helyzetből testileg."

Vannak családok, ahol gyakori a testi tünetek felerősödése az érzelmek helyett (szomatizáció), mely mélyen beidegződött, automatikus minta lett: "Ha rosszul leszek, biztonságot, törődést kapok."

A családban előforduló érzelmi bántalmazás, fenyegetés, kiszámíthatatlanság elől "az egyetlen menekülés, ha nem vagyok jelen." Ez felnőttkorban elfehéredés, megszédülés, "kikapcsolás", eszméletvesztés formájában jelentkezhet.

A gyógyulás akkor kezdődik el, amikor az illető felismeri a mély érzelmi működését, elfogadja, hogy már nem kell elfojtani vagy kontrollálni az érzéseit, végre meg meri élni a fájdalmat/haragot/szomorúságot és így csökken a belső feszültsége.

A test is reagálni fog az oldásra sírással, remegéssel és végül megkönnyebbüléssel. Ez nem "mágia", hanem a test stresszreakciójának oldódása.