Eltitkolt terhesség dinamikája a családállításban
Minden családi titok, különösen, ha az súlyos érzelmi töltettel bír, a rendszerben elfojtott energia formájában él tovább, és valaki a későbbi generációkból (gyermek, unoka) ösztönösen "beleáll" ebbe a sorsba, hogy kiegyenlítse azt.
Az eltitkolt terhesség (pl. házasságon kívüli gyermek, abortusz, örökbeadás vagy éppen a várandóság leplezése), gyakran szégyenhez, félelemhez, bűntudathoz vagy kirekesztéshez kapcsolódik. Ezek az érzések lenyomatot hagynak később a rendszerben. Ha a terhességet eltitkolták, akkor a születés után is előfordulhat, hogy az illető gyermek nem kapja meg azt a teljes elfogadást és szeretetet, amire szüksége lenne. A szülők vagy más családtagok pedig nem tudják teljesen elengedni a múltbéli titkot, ami gátolja a valódi kapcsolódást.
A rendszer törekszik a rendre, és arra, hogy minden családtagot úgy fogadjon el, ahogyan van. Ha a család nem dolgozik a titkokkal, a következő generációban ismétlődhetnek a hasonló dinamikák, titkolózás, elhallgatás, elfojtott fájdalom, vagy a szülők és gyermekek közötti eltávolodás.
Ha egy gyermek nem születik meg, a család tudattalanul úgy működik, mintha egy szereplő hiányozna. A rendszer viszont teljességre törekszik: valaki később "helyettesítheti" ezt a hiányzó személyt, és átveszi a "nem vállalt testvér" helyét. Ha a terhesség, vagy ezzel kapcsolatos döntések nincsenek kimondva vagy elfogadva, akkor a következő generációban párkapcsolati problémák, meddőség, kötődési zavarok, megmagyarázhatatlan bűntudat, depresszió, önazonosság-zavar jelenhet meg. Ilyenkor a családban érezni elehet egy állandó "feszültséget a levegőben", de senki nem tudja pontosan, miért. Az elhallgatás önmagában is egy minta, amit a gyerekek megtanulnak követni.
Az állítás során, ha helyet adsz a titoknak és az érintett személyeknek, kimondod, hogy "te is hozzánk tartozol", elismered a történtek fájdalmát, békét kötsz a múlttal, megszakítod a lojalitást azzal, akihez a történet tartozik, és integrálod magadban az elfojtott részeket, sokat tehetsz a rossz érzések kioldásáért. Megérted, hogy a család döntései nem mindig voltak könnyűek, de most már mindannyian együtt vagytok, és elfogadod ezt a családot a maga teljességében. Innen tovább lépsz és a saját életedet éled.
A szülőknek így lehetővé válik elismerni, hogy a gyermekük a rendszer teljes jogú tagja, és nem "titokban" kell őt szeretni, hanem teljes szívből, nyíltan. Ha a család képes nyíltan beszélni a körülményekről (például miért titkolták a terhességet), a gyermek megértheti, hogy nem ő a probléma, hanem a körülmények.