Kirekesztettség érzése a családban

A gyerek viselkedése sokszor nemcsak a jelenben történteket tükrözi, hanem lenyomatai a szülők saját gyerekkori mintáinak és kötődési történeteinek is.

Ha egy férfi/nő gyerekként nem tudott leválni az anyjáról és túl szoros, érzelmileg függő kapcsolatban maradt vele, felnőttként nehezebben alakít ki önálló, biztonságos kötődést a feleségével/férjéval és a saját gyerekével.

A gyerek az antennáival megérzi, hogy apa bizonytalan, hogy a kapcsolódása nem teljesen szabad, és inkább az anyához fordul. Egy fiúgyerek az apa leválási nehézségét tükrözi vissza, mintha azt mondaná: "Apa, előbb neked kell önállóvá válnod a saját múltadból, hogy hozzám szabadon kapcsolódhass."

Ha az apa kevesebb időt tölt a gyerekkel, vagy kevésbé vesz részt a mindennapokban, a gyerek idegenebbnek érezheti őt. A kisgyerek biztonságot keres és ilyenkor automatikusan az anyához fordul, mert ő a "biztos bázis".

A gyerekek nagyon érzékenyek a szülők közötti finom feszültségekre is. Ha van bármilyen kimondatlan konfliktus, amit "érezni lehet a levegőben", a gyerek szorongással reagálhat az apával való találkozásra.

Ha szeretnéd feloldani ezt az érzést, és újra szeretetteljesen kapcsolódni a gyermekedhez, van rá mód.