Kötelmi lojalitás, avagy miért akar egy gyerek a szülei helyett bűnhődni

A gyermek mély szeretetből, tudattalanul úgy érzi, hogy ha magára veszi a szülő szenvedését, bűnét vagy fájdalmát, akkor azzal "helyreállítja" a rendet vagy visszaadhatja a szeretetet.

Ilyen helyzet például, amikor a szülei nem szerelemből kötöttek házasságot. A gyermek érzékeli a szülők közötti szeretetlenséget, még ha nem is beszélnek róla. Az elhidegülésből fakadó fájdalmat a gyermek átveszi, és úgy érezheti, hogy nem lehet boldog, ha anya/apa sem volt az. Akcióba lép és minden áron megpróbálja helyrehozni, amit ők ketten elrontottak.

Ha egy ilyen kapcsolat válással végződik és a válást az egyik fél súlyosabb áron fizeti meg (pl. az anya egyedül marad a gyerekekkel szegénységben), a gyermek lojalitásból lemondhat saját sikeréről vagy bőségéről. Úgy érzi, hogy nem lehet gazdagabb, mint anya volt, hiszen, ha neki nehéz volt, ő sem élhet könnyen.

A családállítás helyreállítja a családi sorrendet, ahol a szülő a szülő, a gyerek a gyerek, és feloldja a gyermek bűnhődését, hogy már ne érezze úgy, hogy neki kell megváltani, illetve jobbá tenni a szülők életét.

Ezáltal képes lesz teljes szívvel elfogadni, amit a szüleitől kapott, és megengedni magának a boldogságot nem ellenükre, hanem általuk.