Te vagy az én szégyenem
Amikor egy családba belép egy roma, meleg, alacsony státuszú, bevándorló vagy más vallású ember, gyakran nem maga a személy hozza a konfliktust, hanem ő aktiválja a múltban eltemetett fájdalmakat, előítéleteket és szégyenérzetet. Ez azonban lehetőség is, hogy felszínre kerüljön mindaz, amit eddig a család eltakart. Most végre szembe tudnak nézni azzal, amit régen nem voltak képesek feldolgozni.
A mélyben a szégyenérzet a "másnak" tekintett ember belépésével nem egyéni előítélet, hanem történelmi fájdalmak, társadalmi kirekesztés lenyomata, a család be nem gyógyult félelmei, a "más emberre", mint veszélyforrásra való emlékezés. A rendszer úgy működik, hogy inkább elutasítunk valakit, mint hogy megkérdőjelezzük a saját múltbéli viselkedésünket.
Tipikus jelei a szégyenérzetnek a családállításban:
A be nem fogadott ember képviselője szélre kerül, háttal áll, nem kap "helyet". A családtagok képviselői merevek, zártak, távolságtartóak. Valaki a rendszerben dühöt, megvetést vagy fagyott közönyt érez.
A képviselők a kimondatlan családi szabályoknak megfelelő mondatokat mondanak ki:
"Ezt nem hozzuk be a családba"
"Ilyen nálunk nem volt."
"Mit szólnak majd a rokonok/szomszédok?"
"Ez szégyen ránk nézve."
A be nem fogadott személy párjának képviselője úgy érzi, hogy meg kell védenie a szerelmét, de közben el kell, hogy viselje, hogy kizárják őt a családjából. A családtagok reakciójából úgy érzi, hogy szégyent hozott rájuk, még ha nem is csinált semmi rosszat. Válaszút elé kerül, vagy szakít a párjával, vagy rejtőzködnek, hogy a szégyenérzete megszűnjön.
A gyógyuláshoz vezető lépések során az állítást kérőnek először fel/el kell ismernie, hogy egy öröklött előítélet-rendszer aktiválódik a családjukban, mivel korábban voltak, akiket a család kizárt, megszégyenített. Nem az ő szégyene, hogy ezt a fiút szereti, és nem veszi át a család félelmét, hanem meghagyja azt nekik.
A családtagok képviselői az állítás végén (szerencsés esetben) elfogadják, hogy a fiatalok másképp választanak, mint anno ők tették, és ami régen szégyen volt, ma lehetőség lehet a szeretetre.