Változó kor, a nőiesség és termékenység átalakulása

A változókor nehéz megélése nemcsak biológiai vagy pszichológiai okokra vezethető vissza, hanem mélyebb, transzgenerációs gyökerei is lehetnek.

Ha a női felmenők a családban szenvedtek a nőiségük megélésétől bántalmazás, elnyomás, elutasítás vagy szégyen miatt, akkor ezek a minták mélyen bevésődnek a családi rendszerbe és tudattalanul is tovább öröklődhetnek. A változókor, amely egy fontos női átmenet, ilyenkor újra aktiválja ezeket a feldolgozatlan élményeket.

Vannak, akik a könnyebbnek tűnő, rövid távon akár sikeresnek is bizonyuló, de kevésbé pénztárca barát megoldáshoz folyamodnak a megereszkedett mellek, a makacs zsírpárnák, a ráncok ellen. Ideig-óráig talán úgy is érezhetik, hogy ez a "probléma" végre letudva, azonban lelki szinten a termékenység és az anya szerep vége, az ezzel járó depresszív hangulat, a női erő elvesztése miatti szorongás és a haszontalanság érzése (különösen akkor, ha a nő az anyasághoz, gondoskodáshoz kötötte az önértékelését), töltőanyagokkal, lézeres kezelésekkel nem orvosolható.

A változókorban szembesülünk az öregedéssel, ami tudattalanul a halálhoz való viszonyunkat is érinti. Ha a családban volt korai halál, el nem gyászolt gyász, akkor ezek a fel nem dolgozott érzések szintén felerősödhetnek.

A változókor, a saját megváltozott nőiség elfogadásának ideje újra felhozza a megoldatlan anya-lánya kapcsolatot. Ha egy nő nincs, vagy nem volt békében az édesanyjával, érzelmileg őt elutasította, vagy sok nehézség terhelte a kapcsolatukat, akkor ez az időszak lehetőséget nyújt a rendezésre.

A test és lélek átalakulásakor a családi titkok (titkos abortusz, elhagyott gyermek), elhallgatott események (valakinek a betegsége, megerőszakolása) szintén előtérbe kerülhetnek, hiszen ezek a titkok súlyként nehezednek az utódokra. A női test szégyene, a "Nem vagyok már kívánatos."

"Nem érek semmit így", nem csak a jelenből fakad, hanem nagy valószínűséggel egy korábbi kihasználtság történetéből.

A változókor iránti ambivalens érzéseink feloldása akkor történik meg, amikor megértjük és elfogadjuk a benne rejlő bölcsességet, és nyitottá válunk mind arra, amit hoz. A változókorra így már nem ellenségként, hanem átmenetként tekintünk. Ennek hatására a testi tünetek is enyhülhetnek, mert a lélek már nem harcol többé. A testem most már élhet velem, nem ellenem.